Egy hosszabb lélegzetvételnyi alkotói szabadság után folytatom utazásom a kávézók, kávézásra alkalmas cukrászdák tengerében! Legújabb áldozatom a Caflisch Cukrászda volt, aminek a története, mint Caflisch Cukrászda, 1869-ben kezdődött, de magának az épületnek a története sokkal régebbre nyúlik vissza. Erre most nem térnék ki, ha nem gond. Célirányosan, kávézási céllal tértem be hozzájuk, és hát lássuk mire is jutottam velük kapcsolatban!
Helyszín: Pécs frekventált sétálóutcájában, a Király utcában helyezkedik el a megnyílása óta. Kívülről nincs felesleges giccs, nem hivalkodó, van egy kis kiülős teraszkája és egy szép cégérje az ajtó felett.
Otthonosság: a belseje meglepően tágas, cukrászdasága erőteljesen érződik rajta, már csak a tipikus márványmintával felvértezett asztalok miatt is. A szék/kanapé (ezt nem tudtam eldönteni, mert egyiknek nagy, a másiknak kicsi) nekem mindenhogyan kényelmetlen volt. Túl alacsony volt, túl puha, én meg magas ember vagyok ugyan, de nem szeretem ha a térdem az államat karcolja.
Itallap: az itallap bőséges kínálatot tol az ember arcába. Jellege és formája is cukrászdás, de szép rendezett. A végén meg bónusznak egy rövid történelmi áttekintő is van a cukrászdáról! Plusz pont! Nekem tetszett, ízléses, semmi giccs.
Kiszolgálás: a kiszolgálással nem volt baj. Egy kedves hölgy vette fel a rendelést, türelmesen válaszolt a felmerülő kérdésekre. Panasz nem érheti őket e téren.
Termék: illatra meglepően erőteljes. Tejhabja elenyésző, ízérzetre pedig a keserűsége dominál. Ízjegyeiben a pörkölt ízjegy jelenik meg, érzésre közepesen telt. Kellemesen oszlik szét a szájban, nem kelt híg érzést. Savasságát a keserűsége elnyomta. Egy szóval összefoglalva: markáns!
Árazás: hm, hát hát. 850 HuF volt eme remek. Bevallom, ezt sokallom ért, hiába finom. Ennyiért egy kétszer ekkora flat white-ot is lehet kapni máshol. Ez a legnagyobb negatívum amit fel tudok róni nekik!
Pontosztás: 
NF
